Erre nem számítottak a magyar melósok: hiába kevés, nem is olyan rossz a magyar minimálbér?

2025. január 1-jével az Európai Unió 27 tagállama közül 22 rendelkezik nemzeti minimálbérrel. A kivételt öt ország képezi: Dánia, Olaszország, Ausztria, Finnország és Svédország – ezekben nincs törvényben rögzített nemzeti minimum.

A legfrissebb adatokból kiderül, hogy 2025 januárjában tíz uniós tagországban volt a minimálbér kevesebb, mint havi 1000 euró. Ezek a következők: Bulgária (551 euró), Magyarország (707 euró), Lettország (740 euró), Románia (814 euró), Szlovákia (816 euró), Csehország (826 euró), Észtország (886 euró), Málta (961 euró), Görögország (968 euró) és Horvátország (970 euró).

Hat további országban a minimálbér havi 1000 és 1500 euró között mozgott: Ciprus (1000 euró), Portugália (1015 euró), Litvánia (1038 euró), Lengyelország (1091 euró), Szlovénia (1278 euró) és Spanyolország (1381 euró). A fennmaradó hat tagállamban pedig a minimálbérek meghaladták az 1500 eurót havonta: Franciaország (1802 euró), Belgium (2070 euró), Németország (2161 euró), Hollandia (2193 euró), Írország (2282 euró) és Luxemburg (2638 euró) - olvasható ki az Eurostat hivatalos számaiból.

Gyengélkedő magyar minimálbér

Bár ahogy 2024 végén nyilvánvalóvá vált, hogy a minimálbér összege nagyobb mértékkel emelkedik, láthatjuk, hogy nemzetközi összevetésben még az új összeg sem számít kiemelkedőnek. Emlékezzünk, forintban számolva jelenleg 290 800 forint a minimálbér, míg a középfokú végzettséghez kötött munkakörökben a garantált bérminimum 348 800 forint.

EZ IS ÉRDEKELHET

30 év alatt egyszer történt ilyen Magyarországon: sokaknak fájhat, hogy az elitgazdagok helye lettünk

Magyarország Európa legvagyonosabb szűk elitjével rendelkező országa lett – legalábbis, ha azt nézzük, mennyi vagyon összpontosul a leggazdagabb 10 százalék kezében.

Ahogy láthatjuk, a jelenlegi minimálbér az EU második legkevesebb pénzét jelenti, nálunk csak Bulgáriában van lentebb a léc, ott euróban számolva mintegy 551 euróra jön ki a minimálbér. Láthatjuk, hogy Lettország, Románia, Szlovákia is előz minket.

A lista teteje pedig nagyon messze van, Luxembourgban például 2638 euró a minimálbér, ami majd négyszer nagyobb, mint a magyar minimálbér. De ha a miniállamot nem számoljuk, Írországban és Hollandiában is több mint háromszor annyira pénz jár a legkevésbé jól fizető munkákért, mint Magyarországon.

De mire elég a magyar minimálbér?

Ha az országokban tapasztalható árkülönbségeket is figyelembe vesszük, jóval kisebbé válnak a különbségek. A nyers adatok szerint az Európai Unióban a legmagasabb és legalacsonyabb minimálbér közötti különbség 4,8-szoros volt (Bulgária vs. Luxembourg. Vásárlóerő-paritáson viszont jóval kiegyenlítettebb a rangsor. 

Ahogy látjuk, az árszintek kiegyenlítésével számolt minimálbérek 2025 januárjában havi 878 PPS-től (Észtország) 1 992 PPS-ig (Németország) terjedtek az EU-ban, vagyis a legmagasabb minimálbér ebben az összevetésben már csak 2,3-szorosa volt a legalacsonyabbnak.

Amint az az adatokból kitűnik, a magyar minimálbérnek is jót tesz az árszintek kiegyenlítésével végzett számítás, hiszen ahogy látjuk, így már egyáltalán nem minősül az EU második legrosszabb összegének. Nevezetesen Észtország, Lettország, Bulgária, de még Csehország (!) és Szlovákia minimálbérét is veri. Kikerülve ezzel a legrosszabb 5-nek minősülő ország minimálbér-listájából.

Ilyen téren a magyar minimálbér nagyon közel van a máltai vagy a ciprusi minimálbérhez. Persze még továbbra is rendkívül távol az éllovas német, holland, belga vagy ír minimálbértől.

Összegezve tehát azt mondhatjuk, hogy az árszintek kiegyenlítésével kiderül, hogy a magyar minimálbéresek életminősége több környező országéval is vetekszik – sőt, azokat meg is haladja. Ez közgazdaságilag azt jelenti, hogy a magyar minimálbéren élők valós fogyasztási lehetőségei ezekben az országokban élő minimálbéresekéhez képest kedvezőbbek, még ha az abszolút bér kisebb is.